Nagy dilemma, hogy nekünk magyaroknak szükségünk van-e erre a az angolszász hagyományokon alapuló ceremóniára.  Mostanra február 14-e világszerte egy jelentős „ünnep” lett, ami a szerelemről, a szeretetről és a barátságról szól leginkább.

Szerintem nincs még egy ilyen ünnep nálunk, ami annyira megosztaná az embereket, mint a Valentin-nap ünneplése (mi akár nevezhetnénk Bálint napnak is?- NEM!). Én személy szerint egy jól felépített, azonban ránk erőszakolt „ünnepnek” gondolom. A kilencvenes évek végén megjelent ünnep főleg a fiatal szerelmesek körében lett igen népszerű hazánkban.

Tény, hogy a virág-, ajándék- és édességboltosok, a szállodák, éttermek üzleti óriási lehetőséget látnak benne, ezért imádják. Egy évben csupán 9-10 ilyen alkalom van, amikor kiemelt forgalomra számíthatnak ezek a szolgáltatók. Mostanra a Valentin nap is ilyen lett.

Sokan viszont határozottan elutasítják a kultúránktól idegen jellege, az üzleteket elárasztó temérdek giccses cucc, illetve az elvárt „kötelező” ajándékvásárlás miatt. Mindez abból adódhat, hogy nem látják a Valentin-nap igazi lényegét. Szándékosan írok Valentin-napot és nem Bálint napot, mert a kettő nem ugyanaz, bármennyire is egy napra esik.

 A Bálint-naphoz népi babonák, jóslások tartoznak, de ajándékozás nem. A szokások jelentős része a párválasztással kapcsolatos, a fiatal lányoknak segítettek abban, hogy megtalálják, meghódítsák, vagy megtartsák szerelmüket, életük párját. Az almát, mint a termékenység egyik szimbólumát használták jóslásra.

Nagyon sokan összemossák ezt, mert tulajdonképpen mindkét ünnep az emberi párválasztás témája köré összpontosul. Az eszméje nagyon hasonló tehát, de az „ünneppel” kapcsolatos szokások teljesen eltérőek.

Az élethez hozzátartozik a változás, az evolúció hatása megkérdőjelezhetetlen a szokásaink változásában (vagy pont fordítva? XD).  Így érthető, hogy a társadalom abba az irányba változik amelyikre szüksége van. Nos, szerintem nekünk szükségünk van a Valentin napra.

Tagadhatjuk, mint az olcsó pékárú-, tartós tej-, vagy bármilyen folyamatosan elfogyó fogyasztási cikk szükségességét, de nem érdemes. Miattunk alakulnak ki ezek.

Mi keltjük és alakítjuk ki az igényt, a szolgáltató ipar pedig csak kielégíti vágyainkat. Mi akarjuk, hogy egy tej 6 hónapig is elálljon, vagy, hogy egy kifli 10 Ft-ba kerüljön. 

valentin valentin nap kell nekünk szerelem ünnep február 14 bálint nap szerelmes ajándék szerelmesek ünnepe virág

Honnan is ered igazából és mi is az a Valentin-nap ? Vajon miért vált a szerelmesek ünnepévé?

Valentin a III. században élt hithű katolikus püspök volt. Amikor az uralkodó II. Claudius megtiltotta a fiatal férfiak nősülését, Valentin összeütközésbe került vele.

II. Claudius úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak, mint azokból, akiknek feleségük és családjuk van. Valentin viszont úgy tartotta, hogy ez a döntés káros a fiatal férfiak számára, ezért titokban összeeskette a szerelmeseket, még a katonákat is. A frissen egybe kelteket pedig a kertjéből szedett virágokkal ajándékozta meg. Amikor Claudius rájött erre, bebörtönözte. Valentin összebarátkozott a börtönőrével és a hite erejével, imáival visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá:”A Te Valentinod.”

Valentin-nap tehát egy szentnek állít emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát. Az angolok viszont már 1446 óta ünneplik. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek és a 19. században pedig már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek.

Ma már szinte a világ összes országában ünneplik.

Az olaszországi Terni város bazilikájában található San Valentino sírjához ezen a napon ezrével érkeznek fiatalok, hogy itt jelentsék be eljegyzésüket. Japánban és Dél-Koreában Valentin-napon csak a nők ajándékoznak kedvesüknek, amire a férfiak az ún. Fehér Nap keretein belül megrendezett válaszajándékozással felelnek.

A valentin-napi virágajándékozás Magyarországon az 1990 es évekre lett népszerű. Az ajándékkereskedők is fantáziát láttak benne és a virágokat félresöpörve elözönlötték az utcákat a szív alakú lufik, párnák, kulcstartók, szívet tartó plüssállatok és a lehető legkülönbözőbb műanyag giccsek.

Reményeim szerint szép lassan visszatérünk majd az ünnep eredeti értékrendjéhez és ismét a virágok játsszák majd a főszerepet ezen a napon. A virágok és az élmény. Mert szerintem igen is szükségünk van a Valentin-napra és a virágokra!

A virágok szépségükkel hozzájárulnak a jó közérzethez, ajándékozásuk örömet szerez annak is, aki adja, és annak is, aki kapja. A lényeg, hogy egy élmény legyen ez a nap. Nagyon jó dolgokat lehet már szervezni az ünneplés köré. Érdemes utánajárni időben!

A Valentin-nap legkeresettebb virágja még mindig a piros rózsa, aminek az ára ilyenkor az egekbe szökik. Mivel ez az ünnep a barátságról és a tavaszvárásról szól, nyugodtan ajándékozzunk színes tavaszi virágokat. A hipermarketek helyett részesítsük előnyben a helyi kis virágüzleteket, ahol jobb minőségű és egyedileg feldíszített virágcsokrokat, virágtálakat vásárolhatunk a tömegáruk helyett.

Saját magunk tehetünk a legtöbbek a multik giccshadjárata és az ezzel járó csöpögő romantika ellen azzal, ha egyszerűen nem hódolunk be nekik és nem vásároljuk meg ezeket. Remélhetőleg elérjük, hogy egy pár év múlva már ne is próbálják meg eladni nekünk ezeket.

A Valentin-nap egy kis színt hoz a szürke téli napokba, hogy ebből ízléses, kedves gesztus vagy giccsparádé lesz-e, csak rajtunk múlik. Jó úton járunk, ha valami jelképes ajándékkal, egy szál virággal, egy közös élménnyel vagy vacsorával lepjük meg párunkat. Ne feledjük azonban, hogy pár szép szó, az odafigyelés és az önzetlen segítség többet érhet minden pénzért kapható tárgynál.

Persze én könnyen beszélek, hiszen elég ha magamat adom( hiszen a név kötelez ):

Virág Levente